Hírek : Első itthoni meccsünk a tavaszi szezonban |
Első itthoni meccsünk a tavaszi szezonban
Kicsit furcsa időpontban, csütörtökön játszottuk bajnoki meccsünket
Tisztelt Olvasóink!
Drága Kézilabda-rajongók!
Elkezdődött a tavaszi kézilabda szezon! És egyből némi kuszaság jellemezte a Törökbálinti TC kézilabdás lányok első otthoni mérkőzését!
Már annak a napja sem volt hétköznapi! Mert csütörtökön játszották! Az ok: az ellenfél képviselője az időpont-egyeztetésnél megkérte a bennünket képviselő János-trénert, hogy hagy menjenek a hétvégén közösen valahova. Így edzésidőnkben mérkőztünk meg vélük! Gondolhatjátok… A munkától megfáradtan, összekuszált gondolatokkal, elgyötört testtel - lélekkel érkeztek hölgyeink a mérkőzési légyottra. János jegyzőkönyvet hajkurászott, így a kezdés előtt fél órával esett be. A – korábban túl nagy-lyukasra lőtt – hálót Szászi Timi vezetésével játékosok kötözgették, a kosárpalánkokat is a fal mellé terelgették ugyanők, a jegyzőkönyv is megíródásra várt stb. Szegény Bolla Katánknak kibarkácsolták egyik-másik bölcs-fogát, így - nem játszhatván - az események rögzítésében tette magát nagyon hasznossá.
Két fiatal legény jelöltetett ki játékvezetőnek, az mérkőzés lefolyásából következtetve legalább egyikük haragudhatott valamelyikünkre, vagy valamennyiünkre, mert… De ne fussunk elébe!
Az ellenoldalon magas, vékony ifjú leányok szorgoskodtak bemelegítés örvén, és Jánosunk nem tűnt abszolútli nyugodtnak. Ettől még a szokásos kezdőcsapatnak adott bizodalmat, és az egyből, név szerint is megvizsgálható: a kapuban Fellegvári Anett, balszél Kiss Timi, bal lövő Buzás Viki, beállós Nagy Ági, irányító Vadász Timi, jobbátlövő Papp Orsi és jobbszél Horváth Era.
Mi kezdtük a mérkőzést, amely azonnal egy javunkra megítélt hetessel indult. Ez viszont kapufával végződött. A csudába is! De kivédekeztük a válaszcsapást és máris Orsink betörés-góljának örülhettünk. Eztán ők kaptak büntetőt, amit az egyik hosszú-vékony bevert a rövid alsóba. Nálunk jobbszél-félziccer kerekedett, Era a szokásos módon, a szokásos helyre terelte a bőrgolyót, 2-1 ide. De most a sokat emlegetett adok-kapok eseménysorozat nyert teret: a Híd-átlövésre Vadász T betörésgóllal válaszolt, majd ismét kaptunk egyet messziről, amit Orsi 7-es gólja követett. Erre azonban 2 gyors találat érkezett, és máris ők vezettek 5-4-re! Ezt már nem bírta Jánosunk, időt kért (már a 10. percben!). A távoli bombagólokra, meg a lendületre reagálván feltoltuk a védelmünket 8-9 méterre, Ági maradt a vonalon a beállóssal. De így is – és sajna sokáig – csak futottunk az eredmény után. A Híd védekezése nem volt ugyan tökéletes, de támadásban valahogy mindig begyötörték. A bírók meg nem akartak „hazait” fújni, sőt… Azt kellett konstatálnunk, hogy a kritikus esetek kb. 70 %-t nemide fújták. Azonban térjünk vissza az eseményeknek ama fonalához, vagyis: Era indításból egyenlített, erre ők középkezdés utáni lerohanásból találtak be! Viki átlövés-gólja zörrent a hálóban, de balszélsőjük a hosszúba suhintott. Orsi büntetőből büntetett, ezzel lett a 12. percben 7-7, azaz potyogtak a gólok. Találatuk után kihagyjuk bár, de kivédekezzük az ellentámadást, Kiss Timi elviharzik a szélen, és okosan elhelyezi a labdát a kapus mellett. Lerántjuk a szélsőjüket, a hetest a megszokott egyed tereli be, most a kapu jobb oldalába. (János szól Nikinek, hogy a következő hasonló eseménynél ő váltja Anettet). Vera megy be Era helyére, a jobbszélre. Átmenetileg feltámadunk: T lő betörésgólt, majd Ági csap le egy kipattanóra és nyomban 10-9 ide. Mivel azonban kettőt kapunk sorozatban (szélről és hetesből), így oda az előny, sőt, mélyül a hullámvölgy: most kihagyjuk a második büntetőt, ők meg behúzatnak két strigulát és máris három a mínusz! Viki megtalálja a rést a falon, így csak kettő, de nem sokáig. Középkezdésből ismét átgázolnak rajtunk (bosszantó egy pirinyót), azonban a félidő utolsó találatát Viki jegyzi büntetőből, ezzel 14-12, viszont még mindig oda!
Szünetben János aszongya, hogy gyakran lankad a figyelem; könnyű labdákat szórunk el támadásban, védekezésben fél lépéskék hiányoznak. Az indítást továbbra is erőltetni kell, hátha elfáradnak a visszafutások okán – mint már néhányszor mások, máskor… Era visszamegy, Tüsi Marcsinak kb. 10 perc múlva lesz beállósban jelenése! Valamint hajrá Bálint!
Szóval egyből az első percben szélről hetest kapunk, Niki vágtat a kapuba, de sajna nem sikerül hárítania. A második percben egy eladott labdánkat megszerezve jobbszélsőjük viharzik el és büntet: máris 16-12 oda! Mi vár ránk a második félidőben? (Akik rendszeresen olvassák mérkőzés-beszámolóinkat már sejthetik ez előző sablon-mondatból, hogy mi következik?!). Persze, hogy feltámadás! Mégpedig szinte soha nem látott! No, de menjünk sorjában: Eránk száguld el indításból, három közte! Orsi hetesből tovább csökkent, kettő közte. Ismét Era, de most szélről, már csak egy közte. Hol vannak a Híd-osok, kérdezhetnénk? Hát egyikük pl. odaáll heteshez. Anett erre kijön majd 4 méterre a kapuból és kipiszkálja a lövést! Ez újabb lendületet ad nékünk, ami Viki-bombájában testesült meg hamarosan (ezzel 16-16-ra egyenlítettünk). De a jóból mégsem árt meg a sok, mert Era ismét indít, és gólt lő, majd Viki ver be egy hetest. És adjuk gyorsan össze a 4. és 10. perc között esett gólokat: MI = 6 ők = 0 (zéró). Eredmény: 18-16, persze, hogy már ide! Az ellenfél mestere időt kér, az egyik játékvezető megpróbál egy gólt letévedni tőlünk (!), de nem hagyjuk! Ági helyett Marcsi megy be, ugyanazzal a védő feladattal: a beállót kell fognia. Azért felkészültünk lelkileg arra, hogy egyszer még betalál az ellen. De ne hetesből kezdjék, gondolhatta Anettünk, és ismét messze kiállva a jobb kapufára szuggerálja a labdát. Vikit kiküldik 2 percre, elöl valaki túl korán ellövi, leindítanak és beverik. De még vezetünk. Most Era villan, ismét kettő közte. Az ő betörés góljukra Vadász T ugyanolyan duplával (2 db) felel, és most mi megyünk el hárommal! De piszok nehéz, a HídÁszok nem akarják feladni, szélről a hosszúba lő egyikük, a táblán meg az áll(na, ha volna): 21-19 a javunkra. Vikit emberfogják, a keletkezett rések egyikén begázol T, majd a lerántásáért megítélt büntetőt Orsi higgadt-pimaszul átejti a magas kapus felett. Sőt, egy elcsípett lasztival Kiss Timi iramodik meg és 4 azaz négy ide! De még nagyon sok van hátra, 11 hosszú percnyi gyötrődés vár játékosokra, edzőre, nézőkre egyaránt! Ugyanis válaszcsapásként jobbátlövőjük kétszer is bebúvik védőink között, 23-21. Irányítóból T lő gólt emberek között, de jobbszélen lemaradunk, marad mégis 2 egységnyi fórunk. Orsi jobb-lövőben átcikázik és betalál, de most sötét felhők jönnek: Vikit kiállítják másodszor is (gyanúsan rászálltak), hármat kasszírozunk három perc alatt és nyomban egál: 25-25. A közönség tombol, Jánosunk rekedtre ordítja magát, és vajon bírjuk-e erővel-idegekkel az utolsó 3 percet? Edzőnk időt kér: „széthúzni az ellenfél védelmét, az egyenes betöréseket kellene erőltetni, türelmesen járatni a labdát és védekezésben többet segíteni egymásnak”. Támadásban egy kipattanó labdára Marcsink lecsap, és gólt szerez. Sőt, Vadász T ismét becikázik, a hosszúba helyez, így 27-25 ide. És már csak/még mindig 2 perc van hátra. Vajon elég lehet? Már csak azért sem biztos, mert kapunk egyet átlövésből és ahelyett, hogy támadásban „ráülnénk a labdára”, faultokkal múlatnánk az időt, negyed helyzetből gyorsan ellőjük, és persze kapunk még egyet. Aki fejszámoló már tudja, a többiek most tudhatják meg: a 29. percben 27-27 az eredmény! De mi támadunk. Az ellenfél tördeli a játékunkat, sokan már a döntetlennek is örülnének, amikor pár másodperccel a vége előtt heteshez jutunk. Amire Orsi odaáll lejár a 60 perc, időn túli. Egyik játékvezető (a gyanús) komótosan elsétál a zsűri-asztalhoz egyeztetni, hagy őrlődjön a szegény ítéletvégrehajtó. Aztán visszabaktat és jelt ad, Orsink pedig a kapufát találja el! És pont a jobbkapufa belső élét. És azt is úgy, hogy onnan éppen befelé pattan, azaz GÓÓÓÓÓL! Időn túli hetessel 28-27 nyertünk! Ilyenkor abszolút indokolt egymás nyakába ugrálni, meg ölelkezni, meg boldognak lenni! Hát mi meg is tesszük. Fogadjuk a sportszerű ellenfél sportszerű gratulációját, háromszor toppan (dübörög) a Bálint-Bálint-Bálint, majd egyből „köszi” a közönségnek is. Fáradt, de mosolygós játékos-arcok, izzadt kezű szurkolók, hangszál-sérült edző. „Még egy ilyen győzelem, és elvesztünk” szól a legendás mondás, ami ránk persze most sem érvényes.
Az öltözőben Veránkat - aki szombaton lesz 21 éves - köszöntjük, majd közösen bevackolunk a szokott Pizzériánkba, ahol megesszük az ünnepelt tortáját (köszi Kata, jól sikerült!), meg beszélgetünk. Szóba kerül a Velence-Kupa, körbejár a nevezés, az NCA-pályázat szövege; minden nyilvános, mindenki tudhat mindenről, tombol a demokrácia. És az élet persze, hogy szép…
De ettől még ne feledkezzünk meg a góllövőkről! Tehát ABC-sorrendben jöjjenek Ők: Papp Orsi 7, Horváth Era és Vadász Timi 6-6, Buzás Viki 5, Kiss Timi 2, Nagy Ági és Tüskés Marcsi 1-1.
És ahogy mindig:
Hajrá TTC Női Kézi Csapata,
azaz: Hajrá MI.
|