Hírek : Két hetes kihagyás után újra megmérkőztünk |
Két hetes kihagyás után újra megmérkőztünk
Hazai pályán kezdtünk a kisebb szünet után
Tisztelt Olvasóink!
Drága Kézilabda-rajongók!
Hogy vészeltétek át azon hétvégéket (2 db), amikor nem tódulhattatok csapatunk színvonalas, izgalmas, fordulatokban bővelkedő, ugyanakkor igen hatékony kézilabdás elemeket felvonultató mérkőzéseire? Ti is úgy voltatok, mind oly sokan Törökbálinton, Diósdon, Érden, Budaörsön, Pest Megyében, Magyarországon és Európában? Hogy ez a hosszú bajnoki szünet elvette a péntek esti izgalmak örömét, amikor az ember úgy bújt a paplan alá, hogy majd szombaton úgy bújhat paplan alá, hogy végre vasárnap játszanak a TTC-s lányok?! Állítólag a környékbeli pszichiátriai állomásokon meg kellett erősíteni a vasárnapi szolgálatot a sok mélabús, meccshiányban szenvedő lefogyott, depressziós kézilabda-rajongó rohama miatt! De ez már történelem, Drága Barátaink! Mert eljött a nagy nap, 2007.11.4-e, amikor is a 6. fordulóra került sor imádott bajnokságunkban!
Emlékeztek? Az előző, 5. körben győztünk idegenben az élen álló FSZSE ellen. Vajon sikerült-é a formát átmenteni? Vagy meghíztak eme ama-zonok? NEM! Mert edzettek! De hol? Állítólag az IHF (Nemzetközi Kézilabda Szövetség) központjában is örömmel nyugtázták a jó hírt: szponzorunk (MENDI Úr) jóvoltából az utolsó, fagyos novemberi keddre tervezett edzésünket (és a további novemberi-decemberieket is) egy érdi, szabályos méretű, fűtött sátor-teremben tudtuk/juk megtartani. (És ez igaz! Nem csak egy MENDI-Monda! Vagyis pont az!). Ezen az ominózus (ez mit jelenthet?) keddi edzésen edzőnk felforgatta az egymás ellen küzdő csapatokat (mert vala 13 megjelent játékos!), Kata és Vera kerültek lövőként a kezdő sorba, Viki és Orsi (akik azon a poszton kezdeni szoktak) a „másik gárdát” erősítették! Mért, kérdezhetnénk szinte jogosan?! Azért, mert sem Viki, sem Orsi nem álltak ezen a hosszú hétvégén a TTC-edző rendelkezésére! Bizony! Családi-jellegű elfoglaltság miatt valahol máshol tartózkodtak (a kézilabdától). Ez okból megfogyatkozott létszámmal és egy kissé megszeppenve vártuk a Rebisz csapatának vasárnapi látogatását. Ők meg is jöttek, be is melegítettünk és meg is beszéltük a taktikát: „szét kell futni őket, a többit meglátjuk”. Szép, mi? De ne cifrázzuk, jöjjön a kezdő hetest, akik 10.50-kor elkezdték a mérkőzést: a kapuban Fellegvári Anett, balszél Szászi Timi, bal lövő Bolla Kata, beállós Nagy Ági, irányító Vadász „T” Timi, jobbátlövő Sulai Vera és jobbszél Horváth Era. A fiatal játékvezetők egyikét (Szabit) János jól ismerte a nyári strandkéziről, de hogy ez mennyire hasznos azt sosem fogjuk megtudni. Azonban a meccset jól vezették!
Emlékeznek ezekre a mondatokra az előző tudósításból? „Eddig mindig az ellenfél lőtte az első gólt és mi vagy nyertünk, vagy vesztettünk (de csak egyszer). Most máshogy történt és ez előre vetítette az árnyékát! De merre? És hogy máshogy?”
Most arról számolhatok be, hogy a második gólt is ők lőtték, sőt a harmadikat is, tehát az 5. percben 0-3! Uram Atyám! Teljes csőd? Az edzőnk a kardját keresi, hogy beledőlhessen, de ekkor Era egyet bever, 1-3. Feljövünk? Nem jövünk! Második eladott labda 1-4. Időt kell kérni az 5. percben? Új világcsúcs van a láthatáron! (Mint a meccs után Szászi bevallotta a kezdő lövők nélkül megcsappant egy pirinyót a hit, az önbizalom). János gyakorlott edző, kintről folyamatosan irányítja a védekezést (tudja, ha ordibál nehezebben kap infarktust), Ági végig fogja a beállóst a belső emberek felnyomulnak 8 méterig és ott fogadják a nagy testű Rebisz-lövőket. És ha „beszántanak bennünket”, merülhetett fel a szép számú közönség fejeiben a kérdés? Válaszoljanak erre a számok: ugye 1-4-nél kezdtünk eszmét futtatni, védekezést váltani és belemelegedni? Hogy mennyire? Nagyon! Előtte azonban még kihagyunk egy hetest (nem mondjuk meg ki volt). Erre Tibor-Elnökünk a zsűri-asztalnál elővette a fekete zászlót, de nem tudta sehova felerősíteni, mert érdekes dolgokat kellett folyamatosan a jegyzőkönyvbe rögzítenie. Úgymint: megérkezett Era második gólja, Kata talált be indításból, heteshez jutunk (Tibor elteszi a fekete szövetet), ez a hetes is kimarad (ismét motoszkálás), ezután „T” villan és máris 4-4, erre az ellenfél időt kér. A taktikánk nem változik, továbbra is futni kell, már fáradni látszanak! A folytatásban ismét Kata eredményes, Era lerohanásból lő megint egyet, majd Kata beveri a megszerzett labdát. Anett jó védéseinek és gyors labdakidobásainak, „T” hosszú indításainak és az edzések féktelen száguldásainak köszönhetően szétziláljuk az ellenfelet. Védekezésünk hatékony: a szélső támadókat Szászi és Vera kifelé terelik, Era a mi „Polipunk” rácsavarodik az ellenfél jó felépítésű bal-lövőjére, Kata is taszigál becsülettel odaát, „T” középen osztogat, Ági pedig „Sziámi-ikerként” védekezésben 10 mm távolságból (szinte) mindenhova követi a beállóst.
Most egyes olvasók szememre vethetnék, hogy egoista módon csak a saját góljainkról regélek. De bite sőn, ha ők nem lőttek egyet se. Bizony! A 9.-től a 24. percig egy árva gólocskát sem engedélyeztünk nekik. 15 perc gólszünet! Ez azé nem semmi!!! Egyszer azonban még eredményesek, amire Szászi válaszol egy remekbe szabott betörés góllal és vége az első félidőnek, 8-5 ide! Micsoda fordulat!
A szünetben Kiss Timi és Marcsi melegítik Nikit. Edzőnk továbbra is a védekezés és a gyors lerohanások fontosságát emeli ki. Meg kell próbálni húzásból beférni a védőik között, Áginak inkább oldalról kell zárnia, mert átlövésre a magas hölgyek fölött nem sok remény van. Többeket megdicsér (pontosan 7 játékost), a nagyon hasznosan játszó Szászi helyett Kiss Timit küldi be, Nikinek és Marcsinak kb. 10 perc múlva lesz jelenése, ők tovább melegítenek a pad mellett.
És most hogyan tovább? Vajon kipihente magát a Rebisz? Fel tudják turbózni magukat? Minden esetre az első gól Kata nevéhez fűződik, de jön egy adok-kapok fázis: betörésből kapunk egyet amire Ági válaszol egy szép bejátszás után, ismét ők eredményesek amire ismét Kata indítás-gólja a felelet, majd a következő kapott gólra az igen hatékony Katánk klasszikus „befelé csel, kifelé elmegyek” találata a válasz! (Mire jó a sok tojásos nokedli!?) Ezzel 12-8 az eredmény és a jól védő Anettet Niki váltja a kapuban. Most jön a tán legszebb gólunk: Kiss Timi a vonalra lépést elkerülendő lábujj-hegyeken egyensúlyozva passzolja tovább a labdát, ami további két átadás után a megzavarodott védők között középen tiszta üresen álló Ágihoz kerül, aki egy páros-lábas „Gál Gyula-féle” gól lő. Az ellenfél romokban, a közönség és a cserejátékosok tombolnak, és ezzel 13-8-ra vezetünk. Ági helyett Marcsi megy be beállósnak ugyanazzal a védőfeladattal (pióca)! A Rebisz 7-métereshez jut, amit Niki kivéd (milyen sokat számít egy barát a lelátón!?). Az ellentámadásból Vera bombáz a kapuba 14-8, de zsinórban kettőt kapunk. Naná, hogy nem adják könnyen! Kiss Timi Kata passzából szélről betalál, amire eggyel válaszolnak, de most mi jövünk: „T” egy sistergős felsőst lő, majd Marcsi kap jó passzt beállósban, amit magabiztosan (!) értékesít (kapust nézni!). Már 17-11, megrogytak? Fenét, kettőt kapunk egymás után. Támadásban hetest kapunk, az edzőnk Marcsit választja és ő nemes egyszerűséggel betalál (ezek a szombati (meg a többi) plusz edzések!). Ők is belőnek egy büntetőt 18-14 és van még 3 perc. Bírjuk idegekkel? Ti mit gondoltok? Mondjatok igent! Mert Kiss Timi percei jönnek: a következő kettőt ő lövi. Indul, mint a szélvész és nem hibáz. Azért még „T” is beköszön, az utolsó ismét Timié. Kata, mint edzésen gyakoroltuk, befelé csel, kifelé betör, és földön kiteszi balszélre. Timi pedig persze hogy beveri. Zsinórban termeltünk négyet, a vége 22-14.
Ismét minden mezőnyjátékos lőtt gólt, Kata 6 góllal lepte meg magát szerdai 18. szülinapja előtt, a kapusok jól védtek és indítottak, ismét igazi csapatként küzdöttünk. A meccs után, az iskola előtt hideg novemberi szélben volt egy rövid értékelés majd beültünk a szokott pizzériánkba egy kis erre-arra (sem áram, sem pizza, viszont Tibor remek pincér-lehetne). És az élet továbbra is szép!
Végül, de utolsó sorban ABC-sorrendben a góllövők: Bolla Kata 6, Kiss Timi 4, Horváth Era és Vadász Timi 3-3, Nagy Ági és Tüskés Marcsi 2-2, Sulai Vera és Szászi Timi 1-1.
És ahogy mindig:
Hajrá TTC Női Kézi Csapata,
azaz: Hajrá MI.
|