Tisztelt Olvasóink!

Drága Kézilabda-rajongók!

Vidáman zajongó, sőt, hangosan nevetgélő és öntudatosan dohányzó kézilabdás hölgyek karéja fogadta a 2008.04.20-án vasárnap 13.00 órakor a törökbálinti Bálint Márton iskola elé érkező – oly sok vihart kavart – trénerünket. Ő pediglen minél közelebb közelített négykerekű járművével az iskola bejáratához, annál inkább látta, hogy ez az öntudatos társaság nem a törökbálinti csapat női egyedeiből tevődik össze! Azon törte a fent említett férfiú az ő fejét, hogy őszinte-e, vagy inkább pszichológiai jellegű a rettegett Bálinti Oroszlánbarlang előtti ricsajozás a XVI. KMSE vendéggárdája részéről??? Csak azért tesznek így, mert ők vezetik a bajnokságot, mert vereségeik száma oly csekély, szám szerint 1 db? „Ha ti így, hát én is úgy”, morfondírozott Jánosunk, és jól leplezve mindennemű hangulatát, barátságosan köszönt majd határozott léptekkel belépett a BMÁI-ba! De amint eltűnt az idegen nők kutató pillantásai elől egyből 360 fokban megváltozott az ő magatartása és határozott léptekkel belépett a terembe, majd barátságosan köszönt a mi lányaink férjeinek, vőlegényeinek és barátainak. És ami már valóban nehezen érthető, töretlen haladását a kapuk felé irányította, ahol is íziben bekötözte a – már megint és újból – tátongó folytonossági hiányokat.

Persze közben játékosaink is gyülekeztek, csak nem nagyon… Bolla Kata és Vadász Timi nem tudtak jelen lenni ezen a fontos erőpróbán, és ez a tény csak fokozta csapattagjaink elszántságát. 9, azaz kilenc volt amazonjaink száma. Mint valamivel később kiderült a vendégek is éppen ennyien érkeztek. De ne vonjunk le messzemenő következtetéseket a bőven csordogáló információk laza halmazából!

Hanem halljuk a taktikát: „ne rohanjunk, egymást segítve védekezzük, meg hasonló közhelyek…Piha!

A kezdőcsapatunk ellenben így állt fel: a kapuban Fellegvári Anett, balszél Szászi Timi, bal lövő Buzás Viki, beállós Nagy Ági, irányító Kiss Timi, jobbátlövő Papp Orsi és jobbszél Horváth Era.

A mérkőzést egy vegyes-páros vezette megbocsátható(?) nagyobb hibákkal. Na de hagy írjam már ide, mi is történt ezen a fránya meccsen! Nos:

Mi kezdtünk, és a kihagyott helyzetünk után ők is kihagyták, majd mi is stb. Viszont a 4. percben jobb-lövőjük földről beverte a rövid fölsőbe. Ez megnyugtatott bennünket oly annyira, hogy gólok sorozatát követtük el egymás után (kapott találatok nélkül, Fellegvári Anett parádék hosszú folyamatának is köszönhetően). Tehát: Viki átlövésből bombázza be az osztály legjobb kapusának, majd Ági beállóból eredményes, Era kétszer szélről (láb alá és hosszú középsőbe) és Kiss Timi indításból lő gólt, így 5-1-re vezetünk a félidő közepe előtt, mire időt kér a vendégcsapat ősz mestere. Kicsit összekapják magukat, és kétszer betalálnak, de ezzel aztán elég is volt részükről az első 30 percre. Nálunk Tüskés Marcsi megy be bal lövőbe, Viki lesz az irányító és Kiss Timi a balszélső. Marcsink a pályán töltött 10 perc alatt bíztató lövésekkel vétette észre magát, főleg a visszahúzott alsósa volt reményt keltő kísérlet. Ezután visszaállt a kezdőcsapat formációja és szinte lankadatlan energiákkal estünk neki továbbra is a Mátyásföldi hölgyeknek.

Kedves-Drága Olvasóink!

Bizony extázis volt tapasztalható a hazai lányok lelkében, űzték-hajtották az ellenfél játékosait védekezésben, és kimondottan szellemesen keveregtek a túloldalon, azaz támadásban.

Most Szászi Timi verekszi át magát a védők között és lő a kapuba, majd Ági jegyzi második találatát indításból(!) és a végén Kiss Timi kerül ziccerbe egy csiki-csuki összjáték után, és nem kegyelmez a XVI. Ker. tapasztalt hálóőrének. A szünetben boldog pihegés hallható és a táblán pediglen ezen számokban gyönyörködhetünk: 8 és 3. Bizony 30 perc alatt kaptunk 3 gól a bajnokság éllovasától! Mily csoda!

A második félidő kezdetén Viki pihen egyet, Sulai Vera megy be jobb lövőbe és Orsi lesz a balátlövő. Bár így még soha nem álltunk fel, de ez nem akadályozott meg bennünket abban, hogy egy bekapott találat után Orsi hetesével tartsuk előnyünket, és bár a következő büntetőnk kimarad, de Eránk jobbszélről – a változatosság fenntartása érdekében – láb alatt talál be, amivel hatra növeljük előnyünket. No de ők szinte sose? De bizony olykor-olykor! Tehát balkezes jobbszélsőjük lő kapufás gólt, majd Anett kivédi(!) a hetesüket, de a balszélről betalálnak, sőt a büntetőjüket is értékesítik! Nono, álljon meg a menet! Bizony feljönnek 10-7-re, de Era indításból ismét növeli előnyünket, Anett megint hetest hárít(!), és Kiss Timi ziccer-gólt lő, így visszatér szeretett 5 gólos előnyünk. Most Orsi ül le, Vera lesz a balszélső és bár kapunk ismét valamit, válaszként Orsi bombája robban a bal felsőben. Most Ágit Marcsi váltja beállóban és bár ismét büntetőt értékesít a KMSE, Viki átlövésből talál a visszahúzottba és 14-9 ide. Még egy huszár-hölgyes roham az utolsó 10 percben és nem lehet baj! A jó formában leledző ellen-kapus kivédi büntetőnket, azonban a lábáról a jobb kezére pattan a gyilkos erejű lövés és ez sérülés jellegű fájdalomhoz vezet nála. Ápolgatják, majd mutatja, hogy cserét kér, aztán persze marad! Viszont Era – „a változatosság gyönyörködtet” elv alapján - a rövid középsőbe(!) vágja a labdát, és hogy még gyönyörködtetőbb legyen a következő indítást is beveri! Egy hetes-izét még kapunk az utolsó előtti percben, de Kiss Timi ziccer-gólt lő középről és ezzel vége!

17-11-re verjük a jó képességű XVI. KMSE-t. De a jól végzett munka és megérdemelt szenvedések sem akadályoznak meg bennünket a 3x-os Bálintozásban, meg a „köszi-közönség”-ben, no meg abban, hogy boldogok legyünk! Mint később kiderül ez a két pont az alapszakasz harmadik helyét jelenti, és a májusi rájátszásban a dobogós helyek valamelyikéért szabad az Index és a fenti KMSE csapataival küzdenünk.

És jöjjenek már végre ABC-sorrendben a góllövők: Horváth Era 6, Kiss Timi 4, Buzás Viki, Nagy Ági és Papp Orsi 2-2, Szászi Timi 1.

És ahogy mindig:

Hajrá TTC Női Kézi Csapata,

azaz: Hajrá MI.